Nyugalomkuckó

A határok nem falak – hanem önmagad védelme - Nyugalomkuckó

A határok nem falak – hanem önmagad védelme

Van, amikor eljön az a pont, amikor már nem szeretnénk tovább magyarázkodni, alkalmazkodni, várni vagy újra és újra ugyanazokat a köröket lefutni.


Egyszerűen csak azt érezzük: eddig és ne tovább.

A határok meghúzása sokak számára nehéz. Főleg akkor, ha egész életünkben azt tanultuk, hogy legyünk kedvesek, segítsünk, alkalmazkodjunk, ne okozzunk csalódást másoknak. De vajon mi történik velünk közben?

Hányszor mondunk igent akkor is, amikor legbelül nemet érzünk? Hányszor tesszük félre a saját érzéseinket azért, hogy valaki másnak kényelmesebb legyen?
Hányszor várunk valakire, aki csak akkor keres, amikor neki szüksége van ránk? És hányszor adjuk oda újra és újra a bizalmunkat annak, aki már többször megmutatta, hogy nem tud vele jól bánni?

A határhúzás nem azt jelenti, hogy nem szeretünk.


Azt jelenti, hogy közben már magunkat is szeretjük.

Nem kell mindenkitől elfordulnunk. Nem kell haragot tartanunk. Nem kell magyarázatot adnunk minden döntésünkre.
Néha elég egyszerűen kimondani: „Ez nekem már nem fér bele.” És aztán ehhez tartani magunkat.

A határok nem falak, amelyek kizárják az embereket az életünkből. Inkább olyan ajtók, amelyeket mi döntünk el, mikor és kinek nyitunk ki.

Lehetünk szeretetteljesek úgy is, hogy közben nemet mondunk. Lehetünk megértőek úgy is, hogy nem engedjük, hogy újra és újra átlépjenek rajtunk.
És elengedhetünk valakit úgy is, hogy közben nem gyűlöljük. Talán az egyik legfontosabb felismerés az, hogy nem minden kapcsolatot kell megmentenünk. Nem mindenkit kell megértenünk. És nem minden helyzetet kell nekünk megoldanunk.

Van, amikor az önmagunkért meghozott döntés fájdalmas. De attól még lehet helyes.

Amikor elkezdjük meghúzni a saját határainkat, lassan azt is megtanuljuk, hogy a békénknek értéke van.
Hogy az időnknek értéke van.
Hogy az energiánknak értéke van.
És hogy mi magunk is értékesek vagyunk.

A Nyugalomkuckóban hiszek abban, hogy az önmagunkhoz vezető út sok apró felismerésből áll. Néha egy beszélgetés, egy kezelés, egy csendes óra önmagunkkal vagy akár egy egyszerű „nem” is elindíthat valami fontosat.

Talán ma éppen csak ennyit kell megkérdezned magadtól:

Hol lenne itt az ideje meghúznom egy határt?

És ha megvan a válasz, ne ítéld el magad érte.
Lehet, hogy most tanulod, és ez teljesen rendben van.

Belső csend Lélekhangolás

A Belső Csend nem arról szól, hogy eltűnik körülötted minden zaj.

Inkább arról, hogy a zaj mögött újra észrevehetővé válik az a csend, ami mindig is ott volt benned. Csak adj magadnak egy kis időt.

Scroll to Top